Hét ősi, magyar fajtát hoztunk 2004-ben a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetéből. Akkor bakator, balafánt, purcsin, feketefájú bajor, kékbajor, csókaszőlő, és a fekete járdovány került hozzánk. Kísérletként először mindegyikből 2-2 sor próbaültetvénnyel kezdtünk a pincészet épülete mellett.
Mivel a Kutatóintézetben nem tudtuk ezeket fajtaborként megkóstolni, és a kis mennyiség miatt nálunk sem készült önálló bor mindegyikből, leginkább a szőlő és a fürt karakter és a betegségekkel szembeni ellenálló képesség alapján következtettünk arra, hogy melyik lesz végül a megfelelő választás. Izgalmas élmény volt. A csókaszőlő és a járdovány volt a két befutó, végül úgy döntöttünk, maradjon a fekete járdovány. Az Ördögárok – és a Csillagvölgy-dűlőkben található most, de folyamatosan telepítünk még belőle, mert bevált.
Nem egy olyan fajta, amire a „tipikus villányi” jelzőt használni lehet. A fajta sokkal filigránabb, fűszeresebb, gyümölcsösebb bort ad, ami inkább sav, mint alkohol vagy tanninhangsúlyos. Ha más szőlőfajtákhoz kéne hasonlítani, azt mondanám, a pinot noir-kadarka-kékfrankos stílus áll közel hozzá. Kevesen ismerik a fekete járdoványt, sőt a legtöbben azt hiszik, egy fantázianév került a címkére, pedig nem, ez a szőlőfajta neve.
Az első évjárat a 2009-es volt. A hűvösebb éveket szereti jobban, akkor a gyümölcsösség dominál benne, az időjárás a fajta saját karakterére erősít rá. Melegebb évjáratokban a fűszeressége némileg háttérbe szorul és akkor inkább a borvidék jellegzetességei kerülnek előtérbe.
Másodtöltésű, nagyobb, 300-500 literes hordóban érleljük 10-12 hónapig, az évjárattól függően. Az a célunk, hogy megőrizzük a gyümölcsösségét, a játékosságát és azt a sokszínű, vibráló fűszerességét, ami miatt igazán megszerettük ezt a fajtát. Egyelőre nincs belőle sok palack, így nálunk Villányban és a DiVino borbárokban lehet kóstolni, valamint a webáruházunkból lehet rendelni belőle.
Gere Andrea
